Hozzád jöttem szabadon, pőrén.
Nézz rám, fonj át finoman, gyöngén,
Sorsunk láncát gyere és fűzd rám,
Kösd száz csókkal magadat hozzám!
Most csak játék ezeregy vágyunk,
Bújj hát hozzám, gyere és játszunk!
Szítsd fel lelkem ragyogó fényét,
Adj most, Drágám, örömöt, békét!
Hozzád jöttem: szabadon, pőrén.
Hallgasd szívem: zakatol fürgén.
Fogj át, érezz, ölelőn tarts még,
Tudd, hogy sorsunk ideköt melléd!