rügyek füvek katonás rendben
bújnak elő a tavasz vezényszavára
madárcsivit susogó élet
az hallgat csak kinek nincsen párja
az hallgat csak kinek nincsen párja
imákat küld a messzi égnek
bimbózó virágok márciusi ifjak
hírnökei a zöldellő reménynek
hírnökei a zöldellő reménynek
lassan birtokba veszik a tájat
friss erő zubog fel az éledő földből
istent teremt az ember magának