Mondhatni
Mindened merő áttétel és hasonlat.
És csupa majdnem.
Úgyszólván átéled.
Jóformán azonosulsz.
Mégis, mintha túlértékelnéd.
Szinte szétvet az igyekezet.
Úgyszólván a becsvágyra bízod magad,
amelytől hajtva újra meg
újra nekilátsz körülírni,
amit sehogy sem tudsz pontosan megnevezni.
Így marad a majdnem, az úgyszólván,
a sok jóformán, a kikerülhetetlen mintha és a szinte,
a szinte már végső kétségbeesésben.
Úgy is mondhatnám, nem túl elegánsak ezek az
áttételek.
Ha sikerül ritkítanod,
hajszál híján akár védjegyként is működik,
amit többé-kevésbé el is fogadsz
hogy úgy-ahogy lezáródjon vele
a mondhatni versnek készült versed.
- Bátai Tibor alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges