Annyi semmitmondó szóvirág,
egynapos kötelező leborulás,
évtizedek hazugságaiból font
bájolgások, aluljárók
hóvirág csonkjai
helyett;
nem mások nevében és okán,
nem a nemzetközi címke miatt,
nem a hamis csillogások fényében,
nem beidegződésből;
csupán lelkem mélyéből
köszöntlek benneteket,
kik nők vagytok,
emancipáltak, vagy
olyan finoman szerények,
kacéran bájosak,
édesen asszonyiak,
hamvas virágok,
társaink, földi lények.
A NŐK tisztelete napján,
felnézek Rátok!