az időszámítás
most már viszonyítás
ekkor még éltél
akkor már nem
látszatévszakokban bolyongok
nem tartozom sehova
vándorlásomban emlékek kísérnek
hűségesek
ragaszkodnak
mint elanyátlanodott kölyökkutya
nem maradt másom
ezért vigyázok rájuk
szeretgetem őket
csak én őrzöm azt a fényt a szemedből
mely minden kincsnél többet ér
az úton tart
átmeneti magányos ösvényeken
rád gondolok és arra
hogy minden relatív
ez a pár év nélküled semmi
a közös utazáshoz képest
amit már megtettünk
és egyszer még meg fogunk
rácsukom szemem az éjre
reménykedem
hogy arra a nemsokára ébredek
amit álmomban ígértél