Poeticus imperativus [hallgatva mondani]
Elmondhatatlan,
ami emberemlékezet óta a nyelvem hegyén,
és bár újra meg újra
megpróbálkozom megszabadulni tőle,
mindig ott is marad.
Szekunder szégyenérzet nélkül
kiejthetetetlen
és artikulálhatatlan
és alkalmatlan
nem hogy megnevezni, de akár csak
közelítő pontossággal körülírni is
a kor emberi természettől elválaszthatatlan
rettenetét,
ahogy úgyszólván egykedvűen
beletörődünk a létromlás
minden korábbi rekordot megdöntő
gyorsulásába.
Szóval, összeszorított foggal
és elharapott nyelvvel
és elnyűtt hangszálakkal
már csak hallgatva próbálom
mondani az elmondhatatlant.
- Bátai Tibor alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges