csak a múlékony ember
mi bennünk azonos
mondhatnám mit hallani akarnál
akkor nem koccanna pohár
itt szól közbe az egó
neked -nekem -neki
végesre szabott földi élte
sajátjául mindössze
gondolatai szabadsága adatott
így történetünk a szóbeli
majd hogy nem Káin-Ábeli
ami szerencsére
végkifejletig kevésszer jut
- de szavainkban
hányszor lealacsonyodunk
partok közé szorított életünk
adományával a szavakkal
utolsó leheletünkig mindahányan
rosszul kufárkodunk
/átirat/