Összegyűjtött sóvár perceimért
oldozz fel, ha minden véget érne,
s árnyat vetnének éveink a fényre,
amit a sors kegyesen kimért.
Elszakadt
az utolsó láncszem is,
mi kötötte még az embert
ócska konvenciók halmazához.
Éjfélre jár. Hosszú sóhajú
vonatán befut a csend.
Az állomás tétován mereng,
lopva fényét oltja, s
mellékvágányra tolja zaját.
volt már macskám
Lili, Liza, Zazie
és még sorolhatnám
mindegyiket szerettem
látom szemedben
a poklot
ragyogsz
hívogatsz
hajladozó tűznyelv