Szép vagy,
hajunk összemosná az este,
távolság semmi,
hasonlítani kezdünk
azt az érintést keresve,
mi csók lenne,
ha összeillenénk.
Mottó:
J. W. Goethe:
MINDÖRÖKKÉ
Mit ember földi korlátok nyűgében,
jósorsban Isten néven szólított,
hiába volt
tizenhat fakerék a téren
virág a küllőkön
s a paripákon Eroszok
Hommage á Nagy László
Tűz
te gyönyörű
gyémánthitet termő ölű
lelkünket fűtő ősi árva
lángot lobbantasz társra vágyva
s hamvainkból újjászületsz