Összedőlt minden, s így toronyszobám.
Ebek harmincadján nézem, várom, talán ma...
Kiadós alvásból, tettre kész Szandokán -
minden érzést neked vetettem papírra.
Peter Greenaway Párnakönyv című alkotása után szabadon...
sok szobormerev gerinces
aludni gömbölyödne
ilyen a panelfőhajtás
ahol áttetszik a lélek
reggel van nagy bögre tejeskávé
benne keresem ízeidet éledő rend
Toronyajtón zörgetek.
Egy nap alatt egy év is
eltelt. Vajon a zárcsere
hosszú, vagy én lettem
rövidesen... tán hirtelen
indulat, szeretés helyett?
A "hova szaladjak" gondolat
bennem, ezerfelé matat...na!
Mióta vártam e pillanatra?
Épp teljesen lemondtam rólad,
persze ezért kerültem bele
háromszögnyi látóterébe,
ennek a dúsan kivarrt apró
pontnak, ahol már nyílt helye
volt a gombnak.
Cooper ügynök kihúzta a logikát,
vizsgáztatja őt egy hulla hüvelykujja.
Versem ezen a vonalon szalad tovább,
egy csikknyi szenvedélyt taposol a porba.