Helyett(ed)
Csend van, nyugvó ég takar be,
Asztalon hever egy karéj kenyér,
Feléd nyújtom, már nincs a kezembe'.
Csak elképzelted, álmodj te éhező egér!
Néhány morzsa láttatja magát az abroszon,
Azokat gyorsan felcsipegeted, egyél,
Látni vélem, ennél, ha lenne pár forintom.
Csak elképzelted, álmodj te éhező egér!
Könny szökik a szemed kútjának mélyéből,
Végigsimítom arcodat: ne félj!
Nyugalom a házadhoz elkísér.
Csak elképzelted, álmodj te éhező egér!
Hű maradok drága emlékedhez,
Jelenléted bármivel felér,
De elengedem kezed és átadom az Istennek.
Csak elképzelted, álmodj te éhező egér!
Megtartalak egy másik testben lakozó lelket,
Szívem rejtekén vigyázom a hangos reményt,
S úgy ízlelem meg ajkad, mint a rózsabimbó az eget.
A köves képzeletben álmodj te éhező egér!
- Nórica alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges