Tóth Zita Emese alkotásai
Unhercegnős
Valahol félúton lemaradtam magamtól,
s azóta a kislány még mindig barangol,
a félignő nem lát a jövőbe, csak megy,
vágtat előre.
Perfekt
Akárhányszor fordultam hátra,
nehezen értél utol,
túl gyorsan szaladtam.
Hamar akartunk mindent,
végül csak meghajoltak
napvégére a fák,
késő lett.
élet
torkomban dobog egy kőfalat.
tegnap még szépnek láttalak, álarc,
de ma csak álharc a tükörkép mosolya is.
hamis ígéretek után tanul
bízni az ember.
de mi lesz, ha már nem mer?
ha félsszé válik az aggodalom,
s a félsz fóbiává?
Buzgalom
Nem szólítanék meg semmi kétséget újra,
te istenként próbálod magad mutatni,
én pedig megkukulva figyelem, mint halandó,
sugárfényű lépted.
Autonóm
Reggel van és úgy ragad a szem,
Miközben a test kényszerítve pihen,
Az elme másként álmodik.
- 1
- 2
- 3
- 4
- következő ›
- utolsó »
