Ma sorsoltunk
- Szívélyes üdvözletem kedves uraim! Nem tudják, mikor kezdődik a műsor?
Csenevész társával körülnéztek. Igen furcsa -székeken bambuló ábrázattal-, elszőkült cifraságú, piros rózsákból, halvány sárgába bicsaklott emberkék ücsörögtek
szerteszét, több mint angyali nyugalomban. Csak egy, a bal sarokban, adott valami életjelszerűt. Két székre intett.
Menekülés Atlantiszról
- üzenet palackban -
Atlantiszon a hajnal és az alkony volt a legszebb, mert egyformák voltak ugyan, és mégsem voltak egyformák. Az ég ugyanolyan sötétlila árnyalatot öltött mindkét napszakban, de sárgával kékkel keveredett hajnalban és narancsokkal alkonyatkor.
A vihar (2)
Cecilia Cornaro és Giorgio Barbarelli széphistóriája
Giorgione, vagy ahogy itt, a Városban jellegzetesen velencei módra becézték, Zorzi, Cecilia ölébe hajtotta fejét és mesélt.
A Városról mesélt, az ő városukról, az ő csodálatos, mesébeillő, ékszerdobozhoz hasonlító Velencéjükről.
Irigység és gyűlölködés (2)
1876. január harmadikán Sassaroli levelet írt a Sonzogno e Ricordi zenekiadónak, egész pontosan Tito Ricordinak, fontos és nagyon komoly levelet.
Irigység és gyűlölködés (1)
Szerencséje volt, még épp végszóra ért a genovai pályaudvar pénztárához, így hát hallhatta, hogy Giuseppe Verdi Milánón át Velencébe vált jegyet. Amikor az agg maestro visszafordult kezében a jeggyel, meghökkentően kék szemének egy pillantása találkozott Vincenzo tekintetével, de hamar tovább is siklott onnan: a maestro nyilvánvalóan idegennek tekintette, nem ismerte föl őt.
A besúgó (2)
A következő napokban Giacomo tovább álmodozott szerelmeiről, meleg asszonyi testekről. Képzeletében sorra bukkantak elő az egykor ölelt nők: Imer Teresa, a kis komédiáslány, kit egy előkelő, öreg kéjencnél ismert meg, és ki hol eltűnt, hol újra fölbukkant életében kedves, fitos orrával, hetyke mellecskéivel, sikoltozó, hörgő élvezetével.
Fölbukkant álmaiban egy nápolyi ügyvéd fiatal felesége Lucrezia és ennek bájos húga, Angelica, továbbá az egyik kardinálisnak a barátnője, marchesa Giuliana.