Egymásra halt virágait
a kert szemétre szórta,
csorba flakonokon
dorombol a szél,
elmenekült a fecske is
a nyár halála óta,
Az út végén igazság van,
azon jártam porban, sárban,
volt olyan is, mint a zöld rét,
olyan is, hogy kikövezték,
de a batyut mindig toldtam,
abban vittem, aki voltam,
1.,A SZERELEM MOSOLYA
Egy délután majd gyérül még a fény,
és fáradt földjeinkre úgy terül a tél
hófehér lepellel, tisztán, fényesen,
mint első éj jogán
büszke földesúrra váró
riadt, szűz arára
óvó félhomály,
hogy rejtse könnyeit,
bús báját, s bánatát.
Hull előbb–utóbb utolsó
csepp a pohárba csordul
hát tartalma át a peremen
és már tarajló hullámokban
bukik a gáton keresztül
harapódzik el mindjobban
Már csak az érdekel
amíg itt vagy velem
hogy jó lenni
úgy hogy nem vagyok
s hagyom
hogy lényed szövetéből
magad
újra és újra
rám szabod
A Frida Kahlo-t körülvevő mítosz világszerte hódít. Ő a mexikói kultúra szimbóluma, a feminista mozgalom előfutára, a kiállításbiznisz által teremtett márka...
http://artportal.hu/aktualis/hirek/frida_kahlo_kiallitas_nyilik_becsben
Pihenni tér az ég az éj után
Arannyá hull a napfény fókuszán
Robban, és lüktet ahogy elzuhan
Mint forró szenvedély hajnalban elsuhan
azon az éjen
kivonult belőlem minden szemérmem