mégis összerakta
'56 miniszterelnöke emlékének
egyetlen mondatot
a nyelved hegyén tartva
juss a túlsó partra
át a túlsó partra
és mondd ki végre ott —
{ szókép keretben }
folyik az áldott szó
tetején csillogva,
szinte ringnak a különbek
Gyönyörködik bennük
a szem - bravó!-t kiált
a száj
Dal jajra, táncra, kettő szál virágra
JAJRA
Jaj, már elvesztettem,
meg sem is találtam,
megláttam magamban,
talán sose láttam.
Mozdulatlanul
a vers [ide kattintva] meghallgatható!
Aznap szinte másképp
ért hozzám a napfény,
belenyúlt torkomba
kígyósugara,
életfogytig-toxint
csepegtetett számba,
s majdnem megfulladtam.
Augusztus éjjel...
Csendek öleltek. A végtelen est kebelére simultunk.
Fülledt alkonyi illatok árja pihent a füvek közt
bújva, s a vén nap, a felhők rőt lugasában aludt el
újra, aléltan. Alaktalan árnyak omolnak a fákra,
s messzi világok ezernyi arany tüze lobban az égen.
Határ
...
látóhatárból csak a határ
lehetőségből csak a lehet
bezárult színevesztett virág
sorsod siratják az egek
Vízia
Törpeharcsák csevegnek, lent a mélyben, az árral szemben, kávébarna, rút Duna vízében. Törpeharcsa Zsuzsi néni Törpeharcsa Rózsikának éppen kulináris recepteket ajánl.
Bánja is Rózsika, hogy nincs nála a receptes füzete.
Ahogy Zsuzsi néni elmondta ezt a kis hal, ebihal-csemegét, kukac-desszerttel, a harcsanyál összefut a számban. Főleg a barnavíz-mártásban hentergetett kukac-desszert csiklandozta az ínyemet.
