Álvaro de Campos: [Ijesztő és titokzatos, hogy van létezés.../O horror e o mistério de haver ser...]
Ijesztő és titokzatos, hogy van létezés,
Hogy van élet és körülvesznek más életek,
Hogy vannak dolgok házamban és köröttünk –
Az asztal, amire támaszkodom, a nap fénye
A könyvön, amit nem fogok elolvasni, mert nem érdekel –
Hogy vannak elképzelések a létről, … teljesen abszurdok is,
Hogy minden dologban van valami érintetlen titok.
Hogy van múlt, benne egykor élt emberek, és mások,
A jelenlévők, s akik majd egy képzelt jövőben lesznek -
Mindez rám nehezedik titkával,
És megrémiszt.
Minden, ami bennem lát, önmagát látja!
______________________________________
O horror e o mistério de haver ser,
Ser vida, ladearem-me outras vidas,
Haver casas e coisas em meu torno -
A mesa a que me encosto, a luz do sol
No livro em que não leio por alheio -
São fantasmas de haver... são ser absurdo
São o mistério inteiro cada coisa.
Haver passado, com gente nele, e outros
Presentes, e o futuro imaginado -
Tudo me pesa com o mistério dele,
E me apavora.
O que em mim vê tudo isto é o próprio isto!
- theodor alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges