amennyi jut
annyi az elég
többtől
tán veszne
az igaz zamata
a boldogság
mint érzés, csupán
egy áttetsző pillanat
mire megfogalmazod
múlt-idő
délibáb természet
visszatekintve
kitakarva, már egészen más
lelepleződik: jól éreztem?
szinte rámszakadt
akkor az, - ott... mintha
mi hát végül?
egy ecsetről lepottyanó
kézbe sem fogtató
'aranyfüst lemezke'
a jelenben
2010. január 11.