Meleg volt az idei nyár. A Kastély hűvöse
ünneplőket várt - esküvő lesz
A násznépet maga a vőlegény fogadta szíves jó-szóval
az invitálást az örömanya... és sógor folytatta. Tetszett
a lelkünknek, lám-lám odafigyelnek a vendégre.
Az "ódon kastély" ilyenkor elégedett - a bábos korlát
tetején mécsesek égtek... a díszterem ablaka kitárva
patinás környezetben vendégsereg.
Várakoztak. Nyílt az ajtó:
Belépett a Szépséges-Menyasszony! - Apja vezette
eljött a megálmodott pillanat mindkettőjüknek.
Annamari lenyűgöző volt - szépsége
belülről fakadt, ha egyszer gyermekük lesz, talán akkor
adatik újra ilyen gyönyörű pillanat!
Számomra a csoda ekkor következett- vőlegénye mellett
elhaldva a menyasszony megállt és megcsókolta a fiút
örömmel, boldogan. Ez a forgatókönyvön kívüli csók nagyon
meghatott... megborzongtam:
- Mégis van a Földön - Égi-Szerelem?!
__________________________
/átirat
eredetijét 2007. augusztus 1.-én írtam/