Csak a hiányt
"Csak én birok versemnek hőse lenni,
első s utolsó mindenik dalomban:
a mindenséget vágyom versbe venni,
de még tovább magamnál nem jutottam."*
Csak a hiányt tudom versembe ölelni,
magamba rejteni becéző szavakkal,
szívem szegletébe örökre bezárni,
- betöltetlen űrt - ringatni dalomban.
Fény elől bujdosok fagyos-hófehéren,
átlényegülve a rideg, zord Időben
kínná kövesedett, jeges fájdalommá.
Végeláthatatlan lélek-útvesztőkben,
magzatként hordalak versemben, időtlen`,
fájdalomköveken sírlak verssorokká.
*Folytassa pályázat. /Idézett sorok: Babits Mihály - A lírikus epilógja/ részlet/
http://7torony.hu/editor.php?c=25642
- gosivali alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges