Csigavér!
Íme, minden nap harmadik.
Történik tovább a csoda.
Mindenkor fölérsz magadig.
(Bár ritkán figyelsz csak oda.)
Karaván. Nélküled. Halad.
Türelmetlenek: a kutyák.
Neked a türelem marad
(az ugatást majd csak elunják).
Élvezd hát ki, hogy most elég,
ha hagyod. Dolgozzon rajtad
és benned: ő. (Hát mi kell még,
mondd, hogy megőrizd nyugalmad?)
Mi elkezdődött, az sorsod —
már elkerülhetetlenül.
Kibábozódsz, szárnyad bontod,
és végre szabadon repülsz.
- Bátai Tibor alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges