Csodára várok
Bogárzó partján szárad a fű...
nádasban csak macska vadászik,
a tikkasztó csendben
vastagon megül a por a tájon,
minden reménytelennek látszik.
Játszi sikló helyett
száraz sirokkó bujkál
gyékény között,
meghajlásra kényszeríti
büszke buzogányát,
ki nem látja már a víztükörben
karcsú hasonmását,
helyette lázas seb feketéllik,
iszaptenger az.
Ontja bűzölgő melegét,
a nemrég még élő tetemeket
bontja vissza a természetnek.
Itt ideje van az enyészetnek.
Pacsirta éneke helyett
a magasban holló károg.
Kiégett avar ropog talpam alatt
elnehezült léptekkel járok
Száraz torokkal, hang nélkül
keserűen kiáltok.
Uram! Hova lettek lepkék,
kis remény-virágok??
Fáradt tekintetem égnek szegezem,
csodára várok....
- Fitó Ica alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges