Egy régi karácsony
Szép volt 'az a Karácsony',
az ünnepek közül a legszebb!
Várt az öreg ház,
a falu fölött már ólálkodott az ünnep...
ismerős illatok fogadtak;
mi hárman öltöztetni kezdtük a fát,
a fiúk nem győzték húzni a szánkót,
akkoriban-télen tél volt!
Beesteledett. A fenyőillatú
félhomályban énekelni kezdtünk,
kicsinyeinknél nem volt
boldogabb - előbújt a csomagból
és elindult egy játékvonat
Szenteste volt. Szerettünk.
Megültük a vacsorát, úgy
ahogy az palócoknál szokás!
Kártyáztunk dióra; a kicsiktől
elköszönt az este, mi felnőttek
indultunk az Éjféli-misére.
Fehér volt az út, kihalt. A szél
ugyan elült, de hidegét
itt hagyta nekünk. Csend ült a tájra.
Csikorgott a hó. Az éjféli tél,
csak a meleg szobából szép.
Sokan eljöttek;
szuszogott a fújtató, felbúgott
az orgona - misézni kezdett
a Plébános:
szavaira nem emlékszem,
csak azt tudom, Mindnyájunkat
kézen fogott: Máriához vezetett
a -KIS-JÉZUS MEGSZÜLETETT!
Boldogok voltunk, az ige kellett
a lelkünknek - kint csillagos, hideg
éjszaka várt bennünket.
Összesúgtak a nénikék: - Ritkaság
számba megy, hogy ennyi a Nép!
Aztán elindult mindenki a símára
koptatott úton, hazafelé.
__________________________
2007-11-02
- Bozó Éva alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges