és fáj a csönd
a búcsú némasága
időtlen álmodásba zárta az emlékeket
zavaros szürke áramlatban örvénylenek
kering velük a rettenet
álomhajója s ha némelyik a vízbe hull
akár egy uszadékfa
a rianás recsegő zajára felriadva
menekülnek a túlpart ábránd-világába
ahol szeráfok égi szózatára
beleúsznak végül
az örökkévalóságba
________________
(SzóVarázslat: uszadékfa, áramlatban, szeráfok, rianás szavakra.
Fotó: saját archívum. A Túlpart)