kiket méreg emészt
csak úgy
határtalanul
az mind türelmetlen
hogy a nyugalom
felségvizeit elérje
dúló viharban
szelíd tespedésben
majd
ideges lesz megint
és képtelen
belenyugodni
újra
a türelmetlenségbe
Ki érti ezt
ez lehet az élet
megfejthetetlen
Így telnek napjaink
egymás után
nem szab határt
az elmúlásra
a létezés sem
eredünk mint az ér
szétfolyunk zuhanunk
az óceánok felé
s mire feleszmélünk
hogy éltünk
már rég
elfelejtettek
(Kép:Horváth Piroska)