Földőlt a tél
Hóeséshez szokott szemed, a lepkék
szállingózó röpte egy pillanatra
becsapja. Összébb húzod magad,
mert reflexeidben még ott a fagy,
de földőlt a tél. A fogoly zöld ráömlött
a tájra. Átfest fát, bokrot és füvet.
Kerítésléc erőlködik, szálkát izzad,
ám nem hozhat új ágat sem rügyet.
Már az odvak sincsenek bezárva,
minden lakatot lefűrészelt a tavasz,
s mint szerelmes leveleket, postás
szél hozza-viszi a polleneket.
Ideje ismét röpüléshez szoktatni,
kalitkában tartott lelkedet.
- alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges