Nehéz a szív. A gondolat
kevés. Erőm, képességem
határát ismerem, de akaratom
nem szűkre szabott:
- Add fel pesszimizmusodat
Te drága Nép; Tedd a dolgod
és békélj meg a holnapért!
Megrémülök, szavaim
számomra is furcsán
hangzanak:
- Kérem, el ne fussanak!
nem szócséplő hazafi vagyok
... csak magyar
Hogy szeressem a Hazámat
és mit tehetek érte, mit
jószívvel el is fogad?
Te magadtól, ezt sohasem kérded?
Ne halogassuk tovább; most
rögtön kezdjük el:
Minden magyar-ember tehet
és tegyen a Holnapért!
2007. július 17.
*
Ez egy régi versem
érdekes - így megfogalmazni (íly őszintén)
talán ma, már nem tudnám
..............................DE... érezni, ÍGY ÉRZEK