Két keserves
/1/
Mikor már nincs miért hullani térdre
kegyelemhiten tovább már nem élve
ittléted belenyugvás az ígylétbe
végképp minden türelemnek vége
remény is csak kölcsönkenyérre
mindennek van oka és mentsége
hallgatni mikor kiáltani kéne
/2/
Mikor nem tudni a legtöbb nem kevés-e
a végsőkig bátran hogyha félve
már mint útra úgy lépve a jégre
magad nem lehetsz s más se lehetsz mégse
érted nem tehetnek csak te tehetsz érte
mindent s mindenkit mérlegre téve
kiáltani mikor hallgatni kéne
- Bátai Tibor alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges