rég volt álmok nélkül
hidegen
arcom fázón kékül
szíveden
múló emlék-képem
nem adom
benned minden vétkem
tagadom
hűlő csontom bőröm
az enyém
tisztán fájón tűröm
tetején
elmúlt bűnnek kínnak
amit ad
emlék élet-játék
mi marad
minden vesztes győztes
maga hal
lassan foszló szőttes
betakar