Sillabusz
Tudom milyen
fél uszonnyal úszni,
élni és vergődni
üvegfal mögött,
milyen, ha zord az ég,
s mikor a Nap végképp
szomszédba szökött
*
tudom milyen érzés
elveszteni szívet
és folytatni úgy,
mintha – mégse,
tudom, hogy megannyi
sillabusz a világ
s azt is, mennyire fáj
a résznek egésze
*
törjük át a felszínt
akár a pisztrángok
vagy a vizek felett
röppenő halak,
pólyálatlan sebbel
fárasztóbb az úszás,
ideje, hogy végre
meggyógyítsd magad.
- Péter Erika alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges