Hol léha harsogás
üt zajt a verssorok
közt, s a sok hasonmás
rím csacsogva csorog,
Hulló csillagdarab
mind, üresen csengő oltár.
S ahol gondolat van,
lélegző partszegély,
a csend némán beszél.
A szó halhatatlan.
Örök becsű marad,
akkor is, ha ki se mondják.