remegő fűszálak morzéznak
üzen a záporszagú Szabadság
miféle igazságot hordoznak az elnehezült árnyak
hol van a tűz ami kibontja a diadal szirmát
a szél újszülött rózsák
fölött pólyaszalagjait lengeti
átvonulnak a világon törvényben rögzített évszakok
lassú felhőket felejtenek a remekmű tájon
csattog az idő elfogulatlan szövőszéke
Pénelopé sírásának tűi villognak a zivatar szálaiban
a szelídség kertjében kövek búgócsigáznak
ezüst csillagikrák megvakítják a hajnalt
szaggatottan lélegzik a ház
a Tópart betonszegélyén hullámgrafikák kiállítása
mint egy szép emlék a legkedvesebb portré
lassan elpárolog
Paál László album a fasor
fák koronájában sárgaláz
lángoló díszletek között nérói-nyár járkál
a jóság sebhelyeit viselik a gyors kalandon áteső virágok
mondjál valami vigasztalót nekik
* illusztráció saját fotó