gyermekként, játékosan
lármásan viszonyulunk a világhoz
- pedig a tél
tiszteletet érdemel
ujjat húzni
vele, legfeljebb ifjan
szoktunk, de törvényszerűen
-mi maradunk alul;
kötelezettségünket
szánhúzó felnőttként
teljesítjük
(egymáshoz-őket
ilyenkor szoktatjuk)
eltelik egy élet
ma már fehér, hideg
szépségét leginkább ablakomból
szemlélem:
- Ugyan hány család
fejében fordul meg mostanában
a kérdés, ha a tél sokáig
és, ekként berzenkedik
a tüzifánk... kitart-e?
____________________
2012-02-05