itt jártam
és teszem tiszteletem
pour prendre congé
végezetül
ha már utamat bejártam
trónodról fel ne állj
maradj
görnyedek én föléd
noha
ajtódban veszteglő sosem voltam
csak sáfárkodtam szerényen
a rám esővel
nem kevéssel
gyűlölve minden regulát
tán bennem is rekedt néhány fullánk
ha döftek zsigerből
kik betűimben csak a tintát látták
lesrófolt lámpakormot
feketét
lehet
bármennyire pallérozott is az elme
ha kertjében el mégsem veti
lelkének csendjét
a balga
képtelen látni azt
mi parttalan
hiába kerengenek dervisek
hasztalan
hangokra esnek szét a szufik
ha megbicsaklik a világ tengelye
letelepedek hát melléd
szitár húrokra fűzni sikolyom
a jámbort
2009.04.29.