ARTpresszó - művészeti portál - versek, irodalom, próza

Ki merem jelenteni nyugodt szívvel, hogy semmilyen titkos, törvénytelen dolgot senki sem végez nálunk!

https://artpresszo.hu/sites/default/files/Anyuka festm. tanya sepia r.jpg

Gerő zavartan nézett körül a szobában, hirtelen nem tudta, hol van. Megrázta a fejét, pislogott néhányat míg rájött, hogy otthon van a szobájában. Eltűnt az erdő, a ház, csak a szobájának a falai vették körül. Álmodott, mint szint minden éjszaka, álmodta visszatérő álmát.

https://artpresszo.hu/sites/default/files/Albérlet.jpg

Gyárfás készült beköltözni a városba, s kedvesével eladó házat kerestek. Meg is tetszett egy takaros, falusi jellegű ház a domboldalon. A szülői házára emlékeztette. Szép kedvese azonban lebeszélte róla, mondván, közel van a gyár hozzá légvonalban, s ha ott valami történne, veszélybe kerülne az egész domboldal.
- Ha például kitör a háború vagy felrobban valami a gyárban.
- Ugyan már! – tiltakozott Gyárfás, de hagyta, hogy szép kedvese tovább vezesse.

Te most éppen… (Gyárfás történtek – fragmentum)

https://artpresszo.hu/sites/default/files/Olga -.jpg

Gyárfás, ha lehet, kerülte a frivol nőket, inkább a szelíd, álmodozó szemű szőkék vonzották, mert a közelükben biztonságban érezte magát. Elképedve hallgatta Bea szavait, aki arra bíztatta, legyen bátor a nőkkel szemben
- A nők nem szeretik a szépelgő fiúkat. A rámenősök, a merészek tetszenek nekik.
- Ha leugrom a hídról, az tetszene? – kérdezte gúnyosan elhúzva a szavakat Gyárfás.
- Nem vagy normális! De tudom, hogy mi hiányzik neked!
- Na, ne mondd!

https://artpresszo.hu/sites/default/files/regény_35554.jpg

Mindig meséltem a lyukasórákon.

Egy végzős, nagydiákokból álló kis csoport szaporázott vidáman beszélgetve kifele a városból. A dombra igyekeztek, hogy saját hagyományuk szerint ott adjanak hangot az életörömnek, mely eltöltötte a szívüket, hogy köszöntsék a tájat, a fákat, az égen úszó fellegeket, a szelet, az embereket és magukat.

i