Voltam úri nő, selyemben,
bársonyban lépkedő.
Vagyok szorgos cseléd,.
aki szavakat terít eléd
Leszek a lázadó, ki kérdezni mer:
Milyen világ az, hol nem terem más,
csak gaz, ahol semmi sem igaz?
Nincs már az erdőkben annyi fa,
minden koldusnak legyen támasza.
Ha mégis, kivágnád, mert másként
nem lehet...Honnan hall majd
unokád - madár éneket?