Három hamleti dal
Másutt szendergő kedveséhez
A kedvesem ma éjjel
más tájon szendereg.
Nem mondom, hogy nem fáj,
de így is jó legyen!
Adj néki szerelmes
álmokat, Éj!
A kedvesem – jól tudom -
elhagyott régen,
más tájon szendereg:
már nem is mondom, hogy
fáj, csak annyit: „Ég Veled!”
És így is jó legyen!
Adj néki szerelmes
álmokat, Éj!
*** *** ****
A vanitá di vanitá dallamára
Már csak egy fontos -
persze, így nem pontos -,
de már nem kell félnem
a holnaptól: jó volt Veled ez a játék.
A többi nem számít!
*** *** ***
Hamlet után, szabadon
Nehéz manapság jónak lenni,
megmaradni humánusnak.
Tűrni balsors nyilát, nyűgeit
meg packázásait hivataloknak.
De ha…
de ha fegyvert ragadva
véget vetnél neki?
Nem! Fegyvert nem! A fegyvert
csak emelgessék mások: nekünk
a meghalni, elszunnyadni az ideálunk;
s egy álom által elvégezni mind
a szív keservét, a test eredendő,
természetes rázkódtatásait.
Meghalni? Elszunnyadni? És aludni?
Aludjunk barátim, aludjunk tovább,
míg végelszámolásunk órája
ránk nem talál.
- Kavyamitra Maróti György alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges