arcokon ülő, háztól
házig hurcolt bánat
korsó sörért nyúló nők öröme
nyomorék, kinek erőltetett járásától
elszorult
az arra-haladók szíve
Álmomban szüretre hívtak. Az idő kedvezett
- miért utasítottam volna vissza? Elegen voltunk,
de napszámost is fogadtak. A Gazda értette dolgát
ment is a szüret - olajozottan...
nappal
az emberek dolgoznak
megszakadásig
"Ha - nem tisztel
eléggé az élet"
- nem köthetsz békét
az öregséggel
ide ólálkodott
valami nemtörődöm bánat
ami írásra lendülő kezemet
lefogja
birkózik értelmem önmagával
nehéz lett a szó, mintha
vizes lenne a tapló
megtörtént
valaki tudta, hogy tudom
mégis figyelmeztetett:
- életem terhét végig
egyedül cipelem!
hiányzik a szó
az ágaskodó betűk
szélhámos mondataim
midőn egyik a másikat
írja fölül; izgalom
bajlódás, tompa
ceruzák - elhűlő tea
jól megvagyunk
az Éjszaka - meg én
dolgunk tesszük
egykedvű láztalan
éj, arcomra langy barázdát
símít
Meleg volt az idei nyár. A Kastély hűvöse
ünneplőket várt - esküvő lesz
A násznépet maga a vőlegény fogadta szíves jó-szóval
az invitálást az örömanya... és sógor folytatta. Tetszett
a lelkünknek, lám-lám odafigyelnek a vendégre.