... :)))
Talán Poszeidon rád is őrületet bocsátott
Mikor szerelmes lettél egy bikába
Mint megdőlt kerítésoszlop
állt mozdulatlan az est,
várta, hogy kirepüljenek
a cserebogarak.
Jobbára már félvállról vesszük a világot
Mikor kéri, nézzünk szemébe,
- Hisz a szem a lélek tükre.
Mosollyal tiprom
a gyűrt időt
könnyel a tűrt
árvaságot
Légy szabad
– magadtól elsősorban! –,
hogy maradjon
a csillagra szavad
azt mondják felkel a Nap
de nem hiszem
tört fénysugarak hevernek szanaszét
Ölelt… a vágyba burkolt beteljesülés;
testünk rezdüléseiben,
szinte minden mozdulatban, érintésben
ott kacagott velünk…
…mert kell a hit, hogy
erős kötéllé fonjad
bogozhatatlan szálait
ragaszkodásnak, ha
értelmetlen görcse egy
máshová tartozásnak
bénítja ujjaid.
mohos kút mélyén
varangyos béka alszik
csókról álmodik